Azt mondja az ismerős fiatalember, aki hazahoz a motorján, hogy Kambodzsa a 9. legdrágább ország az internet költségeinek tekintetében. Csak a gazdag emberek engedhetik meg, hogy előfizetést vásároljanak, teszi hozzá, hátrafordulva a gépen. Korábban már beszámoltam a saját -nagyon pozitív- tapasztalatomról, hogy a szerződéskötéstől számított 24 órán belül bevezették a házba a netet: két legény a legközelebbi villanyoszlophoz rögzítette a kábelt, majd egyszerűen behozták azt a házba, az ablakon keresztül. Ez összesen 10 dollárba került, az előfizetés viszont havonta 110-be, ami mondjuk egy tanár fizetésének több, mint kétszerese. Ezért a felhasználók, elsősorban a fiatalok, az internet-szalonokban nyűvik a gépet, óránként fél-háromnegyed dollárért. Az országban egyébként viszonylag korán megkezdődött a net működése, már a kilencvenes évek elején, az ideiglenes ENSZ-kormányzás alatt megjelent az első szolgáltatás, amelyet főleg az ENSZ-tisztviselők és az NGO-k vetttek igénybe. 1997-től már műholdas szolgáltatás is működött, jelenleg pedig 10 szolgáltató közül lehet válogatni. Én történetesen úgy "választottam" szolgáltatót, hogy egy francia szakember elvitt a Metfone nevű céghez, azzal érvelve, hogy ez a legmegbízhatóbb. Az internet-előfizetők száma 12000, ami az ország 15 milliós lélekszámához képest elenyésző. Külön nehézséget okoz a khmer ábécé konvertálása, jelenleg csak úgy lehet a helyi nyelven mélezni, ha a küldő és a kapó fél is egyforma fontkészlettel rendelkezik. Több nemzetközi és hazai kutatócsoport is dolgozik a probléma megoldásán, a jelek szerint hamarosan siker koronázza erőfeszítéseiket. A motoros fiatalember egyébként egy helyi business iskola hallgatója, ő elsősorban a tanulásra használja a netet, például innen tölti le a tankönyveket. Tartok tőle, hogy nem sok követővel dicsekedhet...