A Nagy Helyzet: ülök egy elegáns szálloda medencéjének a partján, kellemes zene szól a bárból, a fények hangulatosan megvilágítják a pálmafákat, lassan beindul az éjszakai élet. Siem Reapban vagyok, Angkor mellett, dolgozni jöttem ide, egy kulturális örökségi projekt keretében. Tegnap érkeztem, az utazás problémamentesen zajlott, a reptéren várt egy nagyon szimpatikus francia kollégám, Etienne. A reptérről természetesen a Cég sofőrje hozott be, a szolgálati villában szalutált az őrző-védő szolgálatot ellátó hölgy és mosolygott a takarítónő is. Tiszta gyarmati fíling, nem kellemetlen. A ház nem az én stílusom, de teljesen elviselhető, légkondi is van. Érkezés után azonnal elmentünk egy vietnami éttrembe vacsorázni francia szakértőkkel, már ekkor lenyűgözött, mennyire szenvedélyesek és megszállottak. Etienne egy bárban eltöltött kanyar után hazafuvarozott motorral, ennek egyik eredményeképpen kiesett a zsebemből néhány dollár. Reggel 6-kor felkeltem, de azután még visszaaludtam. Dél körül elmentünk a francia pékségbe reggelizni/ebédelni, nagyon finom halat ettem. Utána soppingoltunk a szarszagú piacon, érdekes, hogy nem nagyon lehetett alkudni. Utána uszoda és blogírás, este megint franciákkal vacsizunk, ha jól értem. Holnap pedig már megyünk kirándulni, ha jól értettem, két templomot is felkeresünk. Szóval, eddig minden kellemes, a klíma is tűrhető, megpróbálok légkondi nélkül létezni. Persze, azért szeretném majd a későbbiekben árnyalni ezt a kissé idillikusra sikerült képet, azért mégis csak egy ázsiai kisvárosról van szó...