Ma városfelfedezésre indultam. Az igazi cél az volt, hogy megtaláljam a házat, ahová költözni készültem. Nem találtam meg és a költözés is ugrott. De legalább összefutottam a tulajjal, aki elmondta, hogy korábban elígérte a kéglit egy barátjának, így azt csak akkor kaphatom meg, ha a srác visszamondja. Ez nem fog megtörténni, úgyhogy buzgón elkezdtem máshogy kéglit keresni. Kiragasztottam két helyre cetlit, miután itt nincs helyi újság meg talán ingatlan-ügynökség sem. Vicces volt, hogy a francia pékség-kávézó tulajdonosát kérdeztem, tud-e kiadó házat, aki az ott ácsorgó lányra mutatott, hogy ő keres bérlőt...Kiderült, hogy a francia-kambodzsai hölgy 6 hónapot Budapesten tanult a BGF-en. A nap másik jelentős élménye, hogy Nelli, a magyar kollegina talált őrölt paprikát a piacon, így tuti, hogy lesz szombaton magyaros kaja. Az persze még mindig homályos, hogy hol rendezzük meg a bulit, miután a két francia fiú kertje víz alatt van...Érdekesség volt még a napnak, hogy találkoztam a magas kultúrával, belefutottam egy fotó- és egy képzőművészeti galériába és az egyik szállodában megnéztem egy francia lakkrestaurátor kiállítását is. Most pedig megyek amerikai limonádékat nézni a laptopomon.