skip to main
|
skip to sidebar
Khmer kalandok
2009. szeptember 10., csütörtök
Meghalt Mackó, a család kutyája. Bőgtem egy jót. Ma már nem írok többet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Rendszeres olvasók
Blogarchívum
►
2010
(83)
►
április
(8)
►
március
(31)
►
február
(28)
►
január
(16)
▼
2009
(105)
►
december
(20)
►
november
(30)
►
október
(30)
▼
szeptember
(25)
A tegnapi -és a jövőbeli- témához a fotók megnézhe...
Bizonyára nagyon sokan észrevettétek, hogy kimarad...
Nagyon kedvesek errefelé az emberek, sokat mosolyo...
Ma rövid közhelyes filozofálgatást prezentálok. A ...
Délelőtt maratoni megbeszélés az Angkor Hivatalban...
Mindenek előtt egy örömhír: megkezdtem a fotózást,...
Na, ma azután adtam a kultúrának: elmentem az Ango...
Most hívott Párizsból egy kedves ismerősöm, talán ...
Kirúgnak-e a hajóból, mert dagadt vagyok? November...
Vége a beilleszkedésnek, kezdődik a munkásélet. En...
Már Ausztráliában is olvasnak! Sejtettem, hogy vil...
Rosh Hashanah a Porfészekben! Ez igazi szenzáció é...
Chicken's farm with very nice ladies - ez volt a m...
Melyik országban történik az meg, hogy egyik nap d...
Lassan beindul az üzemszerű működés. Felszerelem a...
Az eddigi legkevésbé eseménydús nap. Kirándulni ke...
Élő klasszikus zene a Porfészekben! Ezzel folytató...
Mackó emlékének Éjfél után már csak heten ültük k...
Ma rendkívül szorgalmas kisfiú voltam, egy csomó a...
Tegnap este egy csomó franciával elmentünk egy jel...
Meghalt Mackó, a család kutyája. Bőgtem egy jót. M...
Ma városfelfedezésre indultam. Az igazi cél az vol...
Gondolom, nagyon hiányzott a tömegeknek a tegnapi ...
Olivier, a francia építész kissé idegesen kaparja ...
A Nagy Helyzet: ülök egy elegáns szálloda medencéj...
Magamról
RÓZSA Mihály
Teljes profil megtekintése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése