2010. március 22., hétfő

Megerkezni a legjobb. Ahogy kileptem a jogjakartai repter epuletebol, valami megmagyarazhatatlan euforia csapott meg. Alig masfel ora alatt eljutottam a Borobodurba, egy fantasztikus buddhista templomba, ahol 7 szinten lehet megismerni az istenek es az emberek mindennapjait. Nagyon szep parkban, felhobe burkolozott hegyekkel korul veve, eszmeletlen reliefekkel - ilyen az elso indonez vilagoroksegi helyszin. A parkbol kijove megismerkedtem Jokoval, egy helyi turisztikai vallalkozoval, aki azutan egesz nap motoron korbevitt a varosban. A szultani palota sajnos epp zarva volt, de a kicsi, nagyon takaros Mendut valamint a legnagyobb hindu szentely, Prambanan megmutatta magat nekem. Mindketto elegans, bejarhato, kulonleges, sajnos a masodikat egy nehany evvel ezelotti foldrenges megrongalta. Elmeny volt az is, hogy sok honap utan most eloszor jol megaztam...

1 megjegyzés:

  1. ha még nem olvasta volna: vidám napok barna emberek között (richard katz).
    üdv
    neumann anna

    VálaszTörlés