A történetet meg lehetne írni így: az ENSZ főtitkár különmegbízottja kitüntette a kambodzsai miniszterelnök feleségét az AIDS-elleni harcban elért eredményeiért. Ennek egyik legkézzelfoghatóbb jele az, hogy 10 év alatt az országban a felére csökkent a fertőzött felnőttek aránya - ez jelenleg 0,9%. A diplomata elismerően szólt a kormány intézkedéseiről, hozzátéve, hogy talán Kambodzsa lesz az egyetlen olyan ázsiai ország, amely 2015-re teljesíti az ENSZ Millenniumi Célkitűzéseit AIDS-ügyben. És íme az ügy másik oldala: az ENSZ főtitkár különmegbízottja fenntartásait hangoztatta a kambodzsai hatóságok azon akciójával kapcsolatban, hogy 40 HIV-fertőzött családot kilakoltattak városközponti otthonaikból és egy külvárosba paterolták őket, de véleménye szerint ez az emberek akaratát tükrözte. A világszervervezet képviselője szerint a legsúlyosabb probléma mentális jellegű: az emberek nagy része ma is azt hiszi, hogy az AIDS-t "a rossz magatartás" okozza, ezért a szomszédok támogatják a fertőzöttek és családjaik kilakoltatását. A Kambodzsában működő emberi jogi szervezetek természetesen elítélik az AIDS-gettók létrehozását, szerintük az ENSZ-nek határozottan fel kellene lépni az ilyen akciók ellen. A diplomata azt is kifogásolta, hogy a kormányzat -meghirdetett elveivel ellentétesen- nem hajlandó óvszert osztogatni a karaoke-bárokban és más, a fiatalok által látogatott szórakoztatóipari intézményekben. Kritizálta, hogy a hatóságok a drogrehabilitációs központokat leginkább börtönként üzemeltetik, ezekben nincs megfelelő orvosi és pszichológiai ellátás. Ugyanakkor előrelépés, hogy a jövőben szigorúan büntetni akarják a drogkereskedőket, míg a fogyasztókat inkább megpróbálnák pedagógiai akciókkal leszoktatni a kábítószerről. Szóval, ilyen ország ez...