Szomorú apropóval került Kambodzsa fővárosa a világsajtó vezető oldalaira: Phnom Penh az ázsiai nagyvárosok küzül az ötödik legveszélyeztetettebb a klímaváltozás szempontjából. A World Wildlife Fund minap közzétett vizsgálata különböző paraméterek - például az áradások, a tengerszint emelkedése, a viharok, a szegénységi szint, a hatóságok reagálási kapacitása- összevetése alapján állapította meg a sorrendet, amelynek az élén Banglades fővárosa, Dhaka áll, őt követi Dzsakarta, Manila, Calcutta, Phnom Penh, Ho Si Minh-város, Sanghaj, Bangkok, Hong Kong, Kuala Lumpur, Szingapúr. Egy másik szempontrendszer azt vizsgálta, hogy a lakosság sűrűsége és a város gazdasági jelentősége milyen veszélyekkel jár: ebben a "versenyben" Dzsakarta végzett az első helyen. A legizgalmasabb táblázat azt hasonlította össze, hogy a különbüző városokban a helyi hatóságok milyen elképzelésekkel, tervekkel készülnek az klimatikus problémák megoldására. Kiderült, hogy sajnos ebben az összehasonlításban Dhaka és Phnom Penh áll az élen. A kambodzsai főváros helyettes kormányzója "példamutató" gyorsasággal reagált a jelentésre, tájékoztatva a nagyközönséget arról, hogy a helyi hatóságok tisztává és esztétikussá varázsolták PP-t. Ugyanakkor egy, a kambodzsai környezetvédelmi minisztériumban korábban tanácsadói munkát végző német szakértő megerősítette, hogy a helyi hatóságoknak fogalmuk sincs, hogyan reagáljanak a klimatikus problémákra. A vizsgált városok mindegyike folyók, öblök vagy tengerek mentén fekszik, a víz gyakran elárasztja őket, ezért kiemelten fontos lenne a megelőzés tervezése. Tudnivaló, hogy a kontinensek közül Ázsia a legveszélyeztetettebb az időjárási változásokra, ennek egyik oka, hogy a legutóbbi 100 év alatt az átlaghőmérséklet 3 fokkal nőtt a földrészen. A városok a világ területének 1%-át fedik le, de itt lakik a népesség fele és itt használják el az energiák felét. Ha nem sikerül hatékonyan csökkenteni az energiafogyasztást és a különböző gázok termelését, akkor még nagyobb veszélynek lesznek kitéve - nem csak a felsorolt városok, hanem valamennyi település. Ezért a WWF felszólítja a fejlett országokat, hogy a gázkibocsátásokat csökkentsék 40%-kal 2020-ig. A szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy a megelőző akciókra a GDP 1%-át kell költeni, viszont ha az államok nem tesznek semmit a klímavátozás hatásainak csökkentésére, akkor ez a GDP 5-20%-át is "elviheti".