A legizgalmasabb ebben a többnapos bazárban a helyi áruk promotálására szervezett akció, a Trade Fair. Vásárolj kambodzsai árut - hirdeti egy másik transzparens és magam is megpróbáltam eleget tenni felszólításnak. Az egyetlen termék, amelyet kipróbáltam és vásárolni is fogok belőle, az a pálmabor volt. Kicsit édeskés, de iható. Egyébként csak helyi cimkével ellátott mosóporokat láttam, néhány fajta chips-et, kétféle kolbászt, sütiket, oszt annyi. Hozzá kell tennem, hogy még ezt a szerény volumenű terméket is általában csak rendelés útján lehet beszerezni. Láttam persze pólókat meg a ruhákat, hiszen az ország gazdasága elsősorban ezt tudja exportálni. A sok standon mindenféle különleges kaja is rotyogott, ezek egy része inkább csak a fotón mutat jól vagy még ott sem (lásd a kilyukasztott tojásokat...). Alkonyat után egészen különleges hangulat ülte meg a várost: a pagodákból folyamatosan hallatszott a csilingelős-harangos jellegű zene, a folyóparton vidáman grasszáltak a népek, egy kislány kivételével sokan rám mosolyogtak, mindenki csinosan volt öltözve és várták a tűzijátékot meg a bulikat. Ma itt mindenki egy kicsit boldog volt. Nem kevés ez egy ilyen országban.