A Fitzcarraldo című film járt az eszemben, miközben a kocsival a West avagy Western Baray felé tartottunk. Ez egy hatalmas, ember alkotta víztároló Siem Reap közelében, közepén egy kis szigettel, annak a közepében pedig egy kis templommal. Azért látogattam oda, hogy megnézzem, valóban alkalmas-e a hely különleges kulturális események megrendezésére. Történt, hogy az Angkor Hivatal kulturális főnökasszonyával megosztottam egyik ötletemet, miszerint jó lenne operákat rendezni a Tonle Sap tavon felállítandó víziszínpadon. Ezt ő megvalósíthatatlannak gondolta és helyette a Baray-t ajánlotta. Jó közlekedés, jó infrastruktúra, gyönyörű környezet - minden adottsága megvan a helynek, hogy igazi nagy durranást lehessen köríteni. Erre azért is nagy szükség lenne, mert Angkorban és környékén hiányoznak a kiemelkedő kulturális események: a franciák sok évig rendeztek Angkorban fényjátékkal kombinált táncelőadásokat, de az idén, pénzügyi okok miett, ez is elmarad. A kulturális főnéni szerint az oroszok nyomulnak valamilyen performansszal, de ő sem tudta, igazából miről van szó. Pedig ahhoz, hogy a turisták -és persze a helyiek- még jobban érezzék magukat, mindenképpen bővíteni szükséges a kulturális kínálatot. Meglátjuk, lehet-e ehhez szponzorokat szerezni. És hogy miért a Herzog-film jutott az eszembe? Hát azért, mert hajót vontatni az őserdőben -ráadásul Caruso-áriák kíséretével- legalább olyan őrült gondolat, mint operaelőadásokat gründolni egy kambodzai víztárolóban...